Erzsébetligeti Színház

A Vígszínházzal kezdtem, mert ez a kedvenc színházam. De igazából van még egy legalább ennyire fontos intézmény a számomra. De ez nekem több, mint színház. Illetve nem is annyira az előadások megnézése miatt kötödőm ehhez, úgyhogy nem is sorolom kizárólag ebbe a kategóriába. Több nekem egyszerű színháznál, a kerületünk egyik legkiemelkedőbb kultúra közvetítője. Ebben az intézményben töltöttem a főiskolai szakmai gyakorlatomat. Az intézmény neve nem is pont Erzsébetligeti Színház, a pontos neve: Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház. Ebből is látszik, hogy nem kizárólag színházi produkcióknak ad otthont. Koncertek, kiállítások, tanfolyamok, kerületi iskolai rendezvények (itt volt az általános iskolám és a középiskolám szalagavatója is), fesztiválok is zajlanak itt.

Bemutatkozás:

<><><> 

A Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház a kultúra Háza, a szórakozás otthona.

Korhinta Színház

Még egy személyes kötődés a Korhinta Színházhoz, azon kivűl, hogy a XVI. kerületben van. 2011-ben a próbarendjük egy részét a Szentgyörgyi Albert Általános Iskolában tarják, ahol általános iskolai tanulmányaimat végeztem.

Próbarend: 

Szentgyörgyi Albert Általános Iskola próbaterme
1161 Budapest, Csömöri út 142.


Hétfőn: 17-tól 19,45- ig Pinokkió és Kend a pap próba  
Kedden: 17-től 19,45-ig Kend a pap próba
Szerdán:  18 -tól 19,45-ig Tréning 
Csütörtökön: 17-től 19,45-ig Kend a pap próba

Meszlényi Zoltán Közösségi Ház
1163 Budapest Sasvár u.23.




Szombaton: 9-től 13 óráig Kend a pap próba

Vasárnap: 11-től 15 óráig Kend a pap próba

Korhinta Színház

Korábbi blogbejegyzésemben említettem, hogy a XVI. kerületben ahol lakom, a Holdvilág Kamaraszínház mellett még két színház is működik. Ezek közül egyik a Korhinta Színház. Ez egy nemrég alakult társulat, úgyhogy az érdekességek a múltból rovat helyett álljanak itt Vincze Éva társulatvezető szavai a színház alapításáról:

"Korhinta Színházunk eredetileg időutazó színháznak indult, mert különböző korokba szeretnénk ellátogatni,  vertikálisan és horizontálisan mozogni az idő síkjain.

Már nagyon régóta vágytam arra, hogy színházat csináljak!

Az életem eddigi szakaszában, sokszor érintettem valamilyen szinten e terület, pl. nagy színházakban dolgoztam súgó-ügyelőként, asszisztensként. Drámapedagógiai, gyermekszínész-rendezői, színpadi-mozgás művészeti, és még sorolhatnám a tanfolyamok számát, amiket elvégeztem és ezek  Montágh Imre beszédtechnika óráival kezdődtek 30 éve a Vígszínház stúdiójában. Majdnem minden évben indítottam színjátszótanfolyamot gyerekeknek, felnőtteknek Rákospalotán és Óbudán vagy éppen Zuglóban, ha tehettük, mentünk fesztiválra, pl. falusi színjátszó vagy egyéb drámapedagógiai rendezvényre.

Sok- sok megpróbáltatás után végre 2010-ben megalapítottuk a saját színtársulatunkat a XVI. kerületben az  R+Á Civil házban.

Fél év alatt sikerült összetoboroznunk 20 fő, színjátszás iránt elkötelezett tagot, akik gyorsan és ügyesen tanulnak a tanfolyamunkon, rendszeresen tréningeznek a stúdiónkban és nagy lelkesedéssel készültek az első nagy megmérettetésre, amely az október 4-i Belgák Fesztiválján történt a Bakelit stúdióban."

Tehát ez az egyéves társulat nem az a régmúlttal rendelkező hagyományos színház, ahol a régi és az új épület lépeit be lehetne mutatni. Ezért inkább legyen itt pár kép a társulat életéből:

Próba:

Előadás:

Kozár, tábor

A társulat vezetője:

Illésné Vincze Éva - Drámapedagógus

Győri Nemzeti Színház

Következő műsorok:

Queen- Ben van Cauwenbergh: Queen (balettest)

Mihail Bulgakov: Moliere, avagy álszentek összeesküvése (színmű)

Dobozy Imre-Korognai Károly: A tizedes meg a többiek (komédia)

Jonathan Larson: Rent (rockopera)

Tolcsvay László- Müller Péter-Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma (rockopera)

William Shakespeare: Hamlet (tragédia)

Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni (opera)

Barabás Tibor-Gádor Béla-Kerekes János-Darvas Szilárd: Állami Áruház (operett)

Győri Nemzeti Színház

És most következzen a nemzetik sorában, az ország nyugati részéből a Győri Nemzeti Színház.

Érdekességek a múltból:

A 18. század első felében már megérkeztek Győrbe is az első mutatványosok. Az angol komédiásoknak nevezettek, akik már az 1700-as évek elején felbukkantak a városban, valószínűleg német vándorló teátristák voltak. A közeli Pozsonyban 1730 óta népszerű   Possenspiele, azaz bohózatok Győrben is hamar ismertté váltak, olyan akkor közkedvelt figurákkal, mint Kolbász Jancsi (Hanswurst) és Galambos Kati, a későbbi népszínmű hősök elődjei. Ekkor még Mesejátékos Társaságnak nevezték ezeket a mutatványosokat. 1754-ben Piloty Ignác társulata volt az első, aki „szabályszerű darabokkal”, azaz Európában már divatos francia szalonjátékokkal ismertette meg az érdeklődő győrieket. A színház csaknem 130 éves épületét 1927-ben lebontották, melynek a helyére egy ideiglenes nyári faszínházat építettek. Ebben az időben a város elhatározta, hogy egy méltó, nagy színházat épít. A nagy gazdasági világválság megakadályozta e nagyszabású terv véghezvitelét. 1937-ben felépült a városi kultúrház, mely ideiglenes jelleggel közel 40 évig volt a színielőadások „Tháliája”. 1949. augusztusában létrejött a Dunántúli Tájszínház győri székhellyel. A Kisfaludy Károlyról elnevezett színház első igazgatója Gál István volt. 1975-ben a város vezetése fontos döntést hozott azzal, hogy felépíti a régóta dédelgetett álmot, egy új színházat. 1978-ban elkészült a mai színház, mely méreteivel közép-európai viszonylatban is korszerűen megépített volt.

Jelenlegi vezetés:

Forgács Péter - Igazgató
Kaposi Gergely - Zeneigazgató, a zenés tagozat művészeti vezetője
Markó Angéla - Ügyvezető igazgató


Cím:


9022 Győr, Czuczor Gergely utca 7.

Miskolci Nemzeti Színház

A mai előadás:

Röviden A mindenlátó királylány című mesejátékról

rendező: Seres Ildikó
Jászai-díjas

Tüskerózsa, az eladósorba került királylány apja csak ahhoz a kérőhöz adja hozzá gyermekét, aki el tud bújni a lány elől. Igen ám, de ez egyáltalán nem könnyű feladat, hiszen a királylány „mindenlátó”, és eddig mind a 99 kérőjét megtalálta. Ekkor érkezik János, a szegény kondás, hogy ő is szerencsét próbáljon. Barátai, az állatok segítségével először a Tisza mélyére bújik, utána a nap mögé, de Tüskerózsa mindenhol megtalálja.

A királylánynak megesik Jánoson a szíve – meg belé is szeret –, és mivel nem szeretné, hogy a századik kérője is kudarcot valljon, el akarja küldeni az udvarból. De János nem adja fel, marad, és harmadszorra sikerül úgy elbújnia, hogy Tüskerózsa nem találja, így övé a fél birodalom és a lány keze.

Gabnai Katalin színikritikus, író, a hazai drámapedagógia jelentős alakja. Tévé-és rádiójátékai mellett több gyerekdarabot is írt, melyek témáját legtöbbször a magyar népköltészetből merítette. A mindenlátó királylány volt e gazdag pálya első mesejátéka.

Miskolci Nemzeti Színház

És most következzen még egy a nemzetik sorában. Az ország keleti felében a Miskolci Nemzeti Színház.

Érdekességek a múltból:
Az egykori Korona-fogadó kocsiszínjében majd a Sötét kapu melletti csizmadiaszín alkalmi színpadán fellépő Déryné és társai oly mértékben meghódították a várost, hogy a miskolciak megrémültek, amikor 1816-ban a társulat Kassára indult vendégszereplésre: vajon visszatérnek-e a színészek? Ez a félelem adta meg a végső lökést ahhoz, hogy kőszínház építésébe fogjanak: "... Miskolcon, mint Magyar Nyelven beszélő... vidék közepén fekvő népes mező városban, állandó játékszínt építeni és ki is nyitni akarunk" - tudatta levélben Borsod vármegye a szándékát a helytartótanáccsal. Az ünnepélyes alapkőletételre aztán 1819-ben került sor, s 1823. augusztus 24-én nyitották meg a még belülről nem teljesen kész színházat, amely a mai Déryné utcában, a későbbi színházépület mögötti telken állt.

Jelenleg vezetés:
Halasi Imre - Igazgató
Pál Tibor - Produkciós igazgató
Born Éva - Gazdasági igazgató

Cím:
3525 Miskolc, Déryné u. 1

Nézőtér:

Nemzeti Színház

Új bemutatók:

Madách Imre: Az ember tragédiája

Nagyszínpad

Kovács Márton - Mohácsi István - Mohácsi János: Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe

zenés katonadolog három részben

Nagyszínpad

Fejes Endre - Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem

zenés dráma két részben

Nagyszínpad

Heiner Müller: Kvartett

Gobbi Hilda Színpad

Esterházy Péter: Én vagyok a Te

mai revü

Gobbi Hilda Színpad

Csehov: Három nővér

színmű négy felvonásban

Nagyszínpad

Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege

misztériumjáték 8 képben egy részben

Gobbi Hilda Színpad

Závada Pál: Magyar ünnep

zenés dráma két részben

Gobbi Hilda Színpad

Nemzeti Színház

A határon túli nemzeti után következzen a magyarországi. Azaz a budapesti, mert a főváros mellett van több vidéki városban működik színház, amelynek a nevében szerepel a nemzeti szó.

Érdekességek a múltból

Gróf Széchenyi István 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta egy nagyszabású színház felépítését. A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben. 1837. augusztus 22.-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották. A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották. 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre.

A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet. Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá vált.

Alapító okiratában rögzítette: "…a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit."

Cím:

1095 Budapest, Bajor Gizi park 1.

Jelenlegi vezetés:

Alföldi Róbert - Vezérigazgató

Hegedűs Judit - Gazdasági igazgató

Kovács Bálint - Műszaki igazgató

Márton Éva - Művészeti főtitkár

 Nézőtér:

 

Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház

Áprilisban a „Tekéntetes úr” és a „Három nővér” című darabok kerülnek bemutatásra. 2011.04.27-29 között a „Tekéntetes úr” Debrecenben is látható lesz.

A két darab egyike, a "Három nővér" közismert. A „Tekéntetes úr” biztos kevésbé ismert. Itt egy rövid összefoglaló a darabról, akinek felkeltette az érdeklődését, nézze meg!

Tekéntetes úr

Mese

Zsadorján János, a meglehetősen pipogya és határozatlan tekintetes úr a magyar földbirtokosok tipikus életét éli, jóságos kiskirályként uralkodva az őt szerető háznépen. A mindennapok békéjét talán semmi sem zavarná az idők végezetéig, ha a tekintetes úr nem köt ugyancsak agglegény barátaival egy meggondolatlan fogadást, miszerint az fizet a többieknek, aki egy éven belül nem házasodik meg. A tekéntetes úr egy székely népmese adaptációja.

Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház

Ebben a blog bejegyzésemben szeretnék egy határon túli magyar színházat bemutatni. A családom egy része budapesti, másik része az ország keleti végéről származik, így a választásom egy tőlünk keletre lévő színházra esett. Már csak azért is, mert a magyarországihoz hasonlóan ennek a színháznak a nevében is benne van a „Nemzeti Színház”.

Érdekességek a múltból

Kárpátalján egyetlen színházi társulat működött, már hosszú ideje. 1952-ben Schóber Ottó vezetésével alakult amatőr társulat. Egészen az 1980-as évek végéig.

1989-ben kijevi Karpenko-Karij Film-és Színművészeti Főiskolán önálló magyar csoport oktatása indult, kifejezetten azzal a céllal, hogy a később, a "kárpátaljai magyar nemzetiség színházi életének fejlesztése érdekében" tevékenykedjen. A főiskolán azonban nem volt magyar nyelvű előadó, kizárólag orosz és ukrán nyelven tanulhattak. A diákok budapesti segítséget vártak, hogy anyanyelvi környezetben is tanulhassanak. Ennek a segítségnek volt a folyománya, hogy a leendő 16 fős beregszászi színészgárda az ukrán-magyar kulturális tárcaközi megállapodás értelmében három szemesztert tölthetett Budapesten. Vizsgadarabjuk, Illyés Gyula, Bál a pusztán című műve volt. A főiskolán rendezőnek tanuló másoddiplomáját szerző Vidnyánszky Attila rendezte. Az amatőr társulatból színházzá váló immár intézményt is Illyés Gyuláról nevezték el.

Cím:

Beregszász, Munkácsi út 1. Ukrajna 90202

Jelenlegi vezetés:

Balázsi József – Igazgató

Vidnyánszky Attila – Főrendező

És egy kis személyes dolog. Nem szoktam színészeket kiemelni, mert a blogomban általában szeretnék a színházakról írni, de most teszek egy kivételt. A családom ország keleti részének a kötődéséről írtam. Nagypapám Tarpáról származik. A Beregszászi Színháznak van egy fiatal színésznője, Tarpai Viktória.

Vakrepülés Színjátszó Egyesület

Amikor az ember a színházi előadásra gondol, látja maga előtt a díszleteket, a kosztümöket, a kivilágított színpadot, a hatalmas függönyt. De mi van azokkal, akik mindezt nem látják, csak hallják!? Gondoltak már erre? Ha nem sebaj, vannak akik igen. Létezik egy színjátszó társulat, akik gondoltak erre. A darabokat teljes sötétségben adják elő, így aki látó nézőként beül, átélheti milyen vaknak lenni. A társulat színészei maguk is vakok.

Mindenkinek ajánlom, hogy menjen egy bemutatóra!

A produkciók:

Keresse fel mindenki a http://www.vakrep.hu/ címet és tájékozódjon arról, hogy az előadásokat mikor és hol láthatja, hallhatja.

Nagy Sikert és Boldogságot Kívánok a Vakrep Csapatnak!

Holdvilág Kamaraszínház

A XVI. kerületben lakom. Ebben a kerületben működik egy kamaraszínház. Ezt szeretném most bemutatni. Még két színház működik a kerületben, az egyikben töltöttem a szakmai gyakorlatomat, de ezekről majd a későbbi blog bejegyzéseimben olvashatnak.

Érdekességek a múltból

Korábban ez az épület adott otthont, a Világ Filmszínháznak, azaz a Világ mozinak. 1986-ban négy ifjú művész a megszokott színházi struktúra helyett egy Hold Színháza Alapítványt hozott létre.  Állandó hely híján, vendégszerepléseken léptek fel, meghívások alapján. 1995-ben aztán Világ Filmszínház lett állandó „otthonuk”, és megalapították a Holdvilág Kamaraszínház Kulturális Egyesületet.

Jelenlegi vezető:

Művészeti vezető, színész, az egyesület elnöke - Koltai Judit

Cím:

1161 Budapest, Ságvári utca 3.

(XVI. kerület, Rákosszentmihály)

Radnóti Színház következő bemutató

2011. március 29. kedd, 19:00

Lars von Trier: A Főfőnök

Az előadás a Nordiska Strakosch Teaterförlaget ApS., Copenhagen engedélyével kerül bemutatásra.

Dramaturg: Kovács Krisztina

Jelmez: Fekete Katalin

Díszlet: Sebő Rózsa

Világítástervező: Bányai Tamás

A rendező munkatársa: Őri Rózsa

Rendező: ANGER ZSOLT

2011. március 31. csütörtök, 19:00

Bereményi Géza - Kovács Krisztina: Apacsok

Irodalmi konzultáns: Radnai Annamária

Zene: Zságer Balázs és Kovács Andor

Jelmez: Benedek Mari

Látvány: Gauder Áron

Szcenikus: Kövesy Károly

A rendező munkatársa: Őri Rózsa

Rendező: TÖRÖK FERENC

Radnóti Színház

A Radnóti Színház, az előző színházhoz – Thália - hasonlóan, szintén a Nagymező utcában van.

Érdekességek a múltból:

1976-ban komoly modernizáción ment át a színház. Új színpadtechnikát építettek ki, és a nézőtér hűtésére is alkalmas klímaberendezés került beszerelésre. 1985-ben Bálint Andás lett a színház igazgatója, amely egy profilváltás is, a színház történetében. Az addigi irodalmi színpad helyén kialakult egy kamarajellegű, igényes polgári-művészszínház, melynek jelenléte ma meghatározó a főváros színházi életében.

A színház előtt, Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára. A szobrot Varga Imre szobrászművész készítette.

Jelenlegi vezetés:

Bálint András – Igazgató

Dr. Komáromi György –Gazdasági igazgató

Valló Péter - főrendező

Cím:

1065 Budapest, Nagymező u. 11.

Nézőtér

Radnóti Színház - szomorú hír

Tegnap amikor kiválasztottam a mai színházat bemutatásra, akkor azért gondoltam a Radnótira, mert az előző színház is és ez is a Nagymező utcában vannak. Most, amikor a megszokott, érdekességek a múltból, jelenlegi vezetés, nézőtér és a következő bemutatót szerettem volna megírni (megteszem holnap) egy más bejegyzést kell tennem, egy szomorút, mai hírt a Színház honlapjáról:

Elhunyt Koós Olga

A gyászoló család és a Radnóti Miklós Színház tudatja, hogy KOÓS OLGA Érdemes és Kiváló Művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjével kitüntetett színésznő 2011. március 27-én hajnalban életének 86. évében rövid betegség után meghalt. A Radnóti Miklós Színház saját halottjának tekinti. EMLÉKÉT SZERETETTEL ŐRIZZÜK. 1925. november 2. – 2011. március 27. 1949. Színház- és Filmművészeti Főiskola 1949- szegedi Nemzeti Színház 1951- Fővárosi Víg Színház 1958- pécsi Nemzeti Színház 1966- miskolci Nemzeti Színház 1970- szolnoki Szigligeti Színház 1994- Új Színház 1999- Radnóti Színház DÍJAK: Jászai Mari-díj 1979. Érdemes művész 1984. Kiváló művész 1990. Déryné-díj 1993. Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 1996. FONTOSABB SZÍNHÁZI SZEREPEI: Nash: Az esőcsináló – Lizzie Curry Shakespeare: Lear király – Goneril Shakespeare: Othello – Emilia Shakespeare: Hamlet – Gertrud Shakespeare: Szentivánéji álom – Titánia Shakespeare: III. Richárd – Margit királyné Lawler: A tizenhetedik baba nyara – Emma Shaw: Warrenné mestersége – Warrenné Miller: Az ügynök halála – Linda Garcia Lorca: Bernarda Alba háza –Poncia, Martirio, Nagymama Garcia Lorca: Vérnász – Anyós Füst Milán: Boldogtalanok – özv. Húberné O’Neill: Egy igazi úr – Nóra Örkény: Macskajáték – Giza Örkény: Sötét galamb – Pulcheria Stewart - Herman: Hello, Dolly – Dolly Schwajda: Rákóczi tér – Szent Orsolya Schiller: Ármány és szerelem – Millerné Molnár: Liliom – Muskátné Molnár: Az üvegcipő – Roticsné Schwajda: Ballada a 301-es parcella bolondjáról – A bolond anyja Szilágyi Andor: A rettenetes anya – Mamaka Uhry: Miss Daisy Daisy – Werthan Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül – Mina néni Füst Milán: Máli néni – Novák Amál Brecht: Jó embert keresünk – Szőnyegkereskedőné Coburn: Kopogós römi – Fonsia Dorsey Csehov: Ivanov – Avdotya Nazarovna Csehov: Ványa bácsi – Vojnyickaja Shakespeare: Athéni Timon – Szenátor Darvasi László: Störr kapitány – Néni Csehov: Három nővér – Anfisza Verebes István: Várva Molnár Ferenc: Riviera – Öreg hölgy Iszaak Babel: Alkony – Ben Zeharje rabbi FILM: Kontakt (rend: Szőke András Gábor, Csillag Tamás) 2005. Mix (rend: Steven Lovy) 2004. Parkélet (rend: Esztergályos Krisztina) 2003. Vasárnapi szülők (rend: Rózsa János) Vámmentes házasság (rend: Zsombolyai János)

A blog olvasói és saját nevemben is őszinte részvétem a Művésznő Családjának.

Idézetek, szimbólumok

Talán a leghíresebb idézet ami a színházról mindenkinek az eszébe jut:

"Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő.
Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár életében."

William Shakespeare - Ahogy tetszik

Klsszikus színházi idézetek:

• A színházhoz nem kell más, mint három deszka, két színész, és egy közös szenvedély.

Lope de Vega (1562-1635)

• Nincs laposabb a színpadon az unalmas egyszínűségnél, ahol minden kék, vagy rózsaszínű, ahol minden mondat az író hangján szól, akárki is.

Beaumarchais (1732-1799): Előszó a Figaro házasságához

• A színházi kritikus kifinomult ízlése abban mutatkozik meg, ha a tetszés vagy nemtetszés esetén egyaránt tévedhetetlenül meg tudja különböztetni, mit és mennyit kell belőle a költő, mit és mennyit a színész számlájára írni.

Lessing (1729-1781): Hamburgi dramaturgia

A Színház szimbóluma, a siró és a nevető arc:

Thália Színház következő bemutató

2011. április 01 / Arizona Stúdió

Edward Albee: Peter és Jerry

Rendező: Vidnyánszky Attila

Szereplők: Rudolf Péter, Nagy - Kálózy Eszter

(A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Thália Színház közös előadása)

2011. május vége / Arizona Stúdió

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Rendező: Dömötör András

(Thália Színház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának közös előadása)

Thália Színház

Érdekességek a múltból:

A színház címén, a Nagymező utca 22-24-ben korábban ezek a színházak voltak:

·         Jardin d' Hiver - Télikert (1913 - 1920)

·         Renassiance Színház (1920 - 1926)

·         Radius Filmszínház (1926 - 1944)

·         Vígszínház (1945 - 1949)

·         Ifjúsági Színház (1949 - 1954)

·         Petőfi Színház, az ifjúság színháza (1954 - 1960)

·         Petőfi Színház (1960 - 1964)

·         Nemzeti Színház (1964 - 1966)

·         Fővárosi Operettszínház (1966 - 1971)

·         Thália Színház (1971 - 1991)

·         Arizona Színház (1991 - 1993)

·         Művész Színház (1993 - 1995)

·         Thália Színház (1995 -

1913-ban Jardin d'Hiver Télikert néven nyílt meg az első mulató ezen a helyen. A félemeleten berendezett télikert után kapta a nevét. Az Erzsébet királyné útján 1908. június 1-je óta működő Jardin de Paris-val mulatóval Goór Lajosné, született Wabitsch Lujza vezette. 1920-tól több színház, több néven kapta meg az épületet. Majd a Thália Színház társulata a Paulay Ede utcából 1971-ben a Nagymező utcai színházba átmenetileg beköltözött 1991-ig. Majd Arizona, Művész és 1995-tól is Thália lett a neve.

Jelenlegi vezetés:

Kolosi Tamásné, Zimányi Zsófia - Igazgató

Szemánné Horváth Brigitta - Gazdasági igazgató

Német Tibor - Műszaki igazgató

Cím:

1065 Budapest, Nagymező utca22-24.

Nézőtér:

Vígszínház következő bemutató

Szereposztás

Rómeó	Varju Kálmán
Júlia	Bata Éva
Dada, Júlia dajkája; Lady Montague	Börcsök Enikő
Herceg; Mercutio	Gyuriska János
Capulet, veronai családfő; János barát	Dengyel Iván
Lady Capulet	Pápai Erika
	Hullan Zsuzsa
Montague, veronai családfő; Patikus	Vallai Péter
Benvolio; Lőrinc barát	Mészáros Máté
Tybalt, Lady Capulet unokaöccse	Molnár Áron
Paris, a herceg rokona	Rétfalvi Tamás e. h.
Gergő, Capuleték embere	Géczi Zoltán
Sanyi, Capuleték embere	Juhász István
Laca, Capuleték embere	Czapkó Antal
Ábrahám, Montague-ék embere	Lábodi Ádám e. h.
Baltazár, Montague-ék embere	Kelemen Zsolt

Stáb

Díszlet-jelmez: KENTAUR

Dramaturg: KOVÁCS KRISZTA

Zene: PRESSER GÁBOR

Mozgás: DUDA ÉVA

Kép: KAMONDI ZOLTÁN

Világítástervező: CSONTOS BALÁZS

Szcenika: KRISZTIÁNI ISTVÁN

Súgó: GÁL TÜNDE

Ügyelő: WIESMEYER ERIK, KUTI LÁSZLÓ

A rendező munkatársai: VÁRNAI ILDIKÓ, RUJSZ EDIT

Rendező: ESZENYI ENIKŐ

A mű általános ismertetése

Shakespeare egyik első remekműve a világirodalom legcsodálatosabb szerelmi története, melyben két ártatlan fiatal gyönyörű szerelme áldozatul esik apáik bűneinek, a generációk óta tartó családi gyűlöletnek és politikai megosztottságnak. Rómeó és Júlia dacolva minden előítélettel tisztán és szabadon akar szeretni. De a természet törvényeinél erősebbnek bizonyul a politika, a szerelemnél tartósabb lesz a gyűlölet. A Vígszínház legendás előadásai közé tartozik az 1963-as Várkonyi Zoltán rendezés, amelyben Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva játszotta Rómeót és Júliát. De minden generációnak, minden korszaknak megvan a saját Rómeó és Júliája, hisz ez az örökérvényű tragikus mese más szemmel, más fénytörésben, mindig új arcát mutatja nekünk. A Vígszínház ezzel a bemutatóval új előadással gazdagítja nagysikerű Shakespeare-sorozatát.

Vígszínház

Érdekességek a múltból:

1896-ban, amikor a színházat megalapították, egy év alatt készült el az épület. A Faludi család finanszírozta a színházépítését. A bécsi Fellner és Helmer Iroda tervezte. Ditrói Mór – színész, rendező, színházigazgató, volt a Vígszínház első igazgatója. A megnyitón Bisson, Alexandre „Monsieur le directeur” - „Az államtitkár úr” című darabját adták. 1967-ben a Vígszínház 560 férőhellyel megnyitotta kamaraszínházát, a Pesti Színházat. A Vígszínház három játszóhelyén esténként 1700 néző foglal, foglalhat helyet és ez a tavalyi évadban több mint 350.000 látogatót jelentett.

A színáz most

Jelenlegi színházi vezetés:

Eszenyi Enikő - igazgató

Csóti József - gazdasági igazgató

Magyar Péter - produkciós igazgató

Marton László – főrendező

Cím:

1137 Budapest, Szent István körút 14.

A nézőtér:

Magyar Színházak

Blogomban szeretném bemutatni a magyarországi színházakat.
Első alkalommal kedvenc színházamat szeretném bemutatni, a Vígszínházat.