Nemzeti Színház

Új bemutatók:

Madách Imre: Az ember tragédiája

Nagyszínpad

Kovács Márton - Mohácsi István - Mohácsi János: Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe

zenés katonadolog három részben

Nagyszínpad

Fejes Endre - Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem

zenés dráma két részben

Nagyszínpad

Heiner Müller: Kvartett

Gobbi Hilda Színpad

Esterházy Péter: Én vagyok a Te

mai revü

Gobbi Hilda Színpad

Csehov: Három nővér

színmű négy felvonásban

Nagyszínpad

Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege

misztériumjáték 8 képben egy részben

Gobbi Hilda Színpad

Závada Pál: Magyar ünnep

zenés dráma két részben

Gobbi Hilda Színpad

Nemzeti Színház

A határon túli nemzeti után következzen a magyarországi. Azaz a budapesti, mert a főváros mellett van több vidéki városban működik színház, amelynek a nevében szerepel a nemzeti szó.

Érdekességek a múltból

Gróf Széchenyi István 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta egy nagyszabású színház felépítését. A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben. 1837. augusztus 22.-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották. A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották. 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre.

A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet. Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá vált.

Alapító okiratában rögzítette: "…a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit."

Cím:

1095 Budapest, Bajor Gizi park 1.

Jelenlegi vezetés:

Alföldi Róbert - Vezérigazgató

Hegedűs Judit - Gazdasági igazgató

Kovács Bálint - Műszaki igazgató

Márton Éva - Művészeti főtitkár

 Nézőtér:

 

Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház

Áprilisban a „Tekéntetes úr” és a „Három nővér” című darabok kerülnek bemutatásra. 2011.04.27-29 között a „Tekéntetes úr” Debrecenben is látható lesz.

A két darab egyike, a "Három nővér" közismert. A „Tekéntetes úr” biztos kevésbé ismert. Itt egy rövid összefoglaló a darabról, akinek felkeltette az érdeklődését, nézze meg!

Tekéntetes úr

Mese

Zsadorján János, a meglehetősen pipogya és határozatlan tekintetes úr a magyar földbirtokosok tipikus életét éli, jóságos kiskirályként uralkodva az őt szerető háznépen. A mindennapok békéjét talán semmi sem zavarná az idők végezetéig, ha a tekintetes úr nem köt ugyancsak agglegény barátaival egy meggondolatlan fogadást, miszerint az fizet a többieknek, aki egy éven belül nem házasodik meg. A tekéntetes úr egy székely népmese adaptációja.

Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház

Ebben a blog bejegyzésemben szeretnék egy határon túli magyar színházat bemutatni. A családom egy része budapesti, másik része az ország keleti végéről származik, így a választásom egy tőlünk keletre lévő színházra esett. Már csak azért is, mert a magyarországihoz hasonlóan ennek a színháznak a nevében is benne van a „Nemzeti Színház”.

Érdekességek a múltból

Kárpátalján egyetlen színházi társulat működött, már hosszú ideje. 1952-ben Schóber Ottó vezetésével alakult amatőr társulat. Egészen az 1980-as évek végéig.

1989-ben kijevi Karpenko-Karij Film-és Színművészeti Főiskolán önálló magyar csoport oktatása indult, kifejezetten azzal a céllal, hogy a később, a "kárpátaljai magyar nemzetiség színházi életének fejlesztése érdekében" tevékenykedjen. A főiskolán azonban nem volt magyar nyelvű előadó, kizárólag orosz és ukrán nyelven tanulhattak. A diákok budapesti segítséget vártak, hogy anyanyelvi környezetben is tanulhassanak. Ennek a segítségnek volt a folyománya, hogy a leendő 16 fős beregszászi színészgárda az ukrán-magyar kulturális tárcaközi megállapodás értelmében három szemesztert tölthetett Budapesten. Vizsgadarabjuk, Illyés Gyula, Bál a pusztán című műve volt. A főiskolán rendezőnek tanuló másoddiplomáját szerző Vidnyánszky Attila rendezte. Az amatőr társulatból színházzá váló immár intézményt is Illyés Gyuláról nevezték el.

Cím:

Beregszász, Munkácsi út 1. Ukrajna 90202

Jelenlegi vezetés:

Balázsi József – Igazgató

Vidnyánszky Attila – Főrendező

És egy kis személyes dolog. Nem szoktam színészeket kiemelni, mert a blogomban általában szeretnék a színházakról írni, de most teszek egy kivételt. A családom ország keleti részének a kötődéséről írtam. Nagypapám Tarpáról származik. A Beregszászi Színháznak van egy fiatal színésznője, Tarpai Viktória.

Vakrepülés Színjátszó Egyesület

Amikor az ember a színházi előadásra gondol, látja maga előtt a díszleteket, a kosztümöket, a kivilágított színpadot, a hatalmas függönyt. De mi van azokkal, akik mindezt nem látják, csak hallják!? Gondoltak már erre? Ha nem sebaj, vannak akik igen. Létezik egy színjátszó társulat, akik gondoltak erre. A darabokat teljes sötétségben adják elő, így aki látó nézőként beül, átélheti milyen vaknak lenni. A társulat színészei maguk is vakok.

Mindenkinek ajánlom, hogy menjen egy bemutatóra!

A produkciók:

Keresse fel mindenki a http://www.vakrep.hu/ címet és tájékozódjon arról, hogy az előadásokat mikor és hol láthatja, hallhatja.

Nagy Sikert és Boldogságot Kívánok a Vakrep Csapatnak!

Holdvilág Kamaraszínház

A XVI. kerületben lakom. Ebben a kerületben működik egy kamaraszínház. Ezt szeretném most bemutatni. Még két színház működik a kerületben, az egyikben töltöttem a szakmai gyakorlatomat, de ezekről majd a későbbi blog bejegyzéseimben olvashatnak.

Érdekességek a múltból

Korábban ez az épület adott otthont, a Világ Filmszínháznak, azaz a Világ mozinak. 1986-ban négy ifjú művész a megszokott színházi struktúra helyett egy Hold Színháza Alapítványt hozott létre.  Állandó hely híján, vendégszerepléseken léptek fel, meghívások alapján. 1995-ben aztán Világ Filmszínház lett állandó „otthonuk”, és megalapították a Holdvilág Kamaraszínház Kulturális Egyesületet.

Jelenlegi vezető:

Művészeti vezető, színész, az egyesület elnöke - Koltai Judit

Cím:

1161 Budapest, Ságvári utca 3.

(XVI. kerület, Rákosszentmihály)

Radnóti Színház következő bemutató

2011. március 29. kedd, 19:00

Lars von Trier: A Főfőnök

Az előadás a Nordiska Strakosch Teaterförlaget ApS., Copenhagen engedélyével kerül bemutatásra.

Dramaturg: Kovács Krisztina

Jelmez: Fekete Katalin

Díszlet: Sebő Rózsa

Világítástervező: Bányai Tamás

A rendező munkatársa: Őri Rózsa

Rendező: ANGER ZSOLT

2011. március 31. csütörtök, 19:00

Bereményi Géza - Kovács Krisztina: Apacsok

Irodalmi konzultáns: Radnai Annamária

Zene: Zságer Balázs és Kovács Andor

Jelmez: Benedek Mari

Látvány: Gauder Áron

Szcenikus: Kövesy Károly

A rendező munkatársa: Őri Rózsa

Rendező: TÖRÖK FERENC

Radnóti Színház

A Radnóti Színház, az előző színházhoz – Thália - hasonlóan, szintén a Nagymező utcában van.

Érdekességek a múltból:

1976-ban komoly modernizáción ment át a színház. Új színpadtechnikát építettek ki, és a nézőtér hűtésére is alkalmas klímaberendezés került beszerelésre. 1985-ben Bálint Andás lett a színház igazgatója, amely egy profilváltás is, a színház történetében. Az addigi irodalmi színpad helyén kialakult egy kamarajellegű, igényes polgári-művészszínház, melynek jelenléte ma meghatározó a főváros színházi életében.

A színház előtt, Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára. A szobrot Varga Imre szobrászművész készítette.

Jelenlegi vezetés:

Bálint András – Igazgató

Dr. Komáromi György –Gazdasági igazgató

Valló Péter - főrendező

Cím:

1065 Budapest, Nagymező u. 11.

Nézőtér

Radnóti Színház - szomorú hír

Tegnap amikor kiválasztottam a mai színházat bemutatásra, akkor azért gondoltam a Radnótira, mert az előző színház is és ez is a Nagymező utcában vannak. Most, amikor a megszokott, érdekességek a múltból, jelenlegi vezetés, nézőtér és a következő bemutatót szerettem volna megírni (megteszem holnap) egy más bejegyzést kell tennem, egy szomorút, mai hírt a Színház honlapjáról:

Elhunyt Koós Olga

A gyászoló család és a Radnóti Miklós Színház tudatja, hogy KOÓS OLGA Érdemes és Kiváló Művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjével kitüntetett színésznő 2011. március 27-én hajnalban életének 86. évében rövid betegség után meghalt. A Radnóti Miklós Színház saját halottjának tekinti. EMLÉKÉT SZERETETTEL ŐRIZZÜK. 1925. november 2. – 2011. március 27. 1949. Színház- és Filmművészeti Főiskola 1949- szegedi Nemzeti Színház 1951- Fővárosi Víg Színház 1958- pécsi Nemzeti Színház 1966- miskolci Nemzeti Színház 1970- szolnoki Szigligeti Színház 1994- Új Színház 1999- Radnóti Színház DÍJAK: Jászai Mari-díj 1979. Érdemes művész 1984. Kiváló művész 1990. Déryné-díj 1993. Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 1996. FONTOSABB SZÍNHÁZI SZEREPEI: Nash: Az esőcsináló – Lizzie Curry Shakespeare: Lear király – Goneril Shakespeare: Othello – Emilia Shakespeare: Hamlet – Gertrud Shakespeare: Szentivánéji álom – Titánia Shakespeare: III. Richárd – Margit királyné Lawler: A tizenhetedik baba nyara – Emma Shaw: Warrenné mestersége – Warrenné Miller: Az ügynök halála – Linda Garcia Lorca: Bernarda Alba háza –Poncia, Martirio, Nagymama Garcia Lorca: Vérnász – Anyós Füst Milán: Boldogtalanok – özv. Húberné O’Neill: Egy igazi úr – Nóra Örkény: Macskajáték – Giza Örkény: Sötét galamb – Pulcheria Stewart - Herman: Hello, Dolly – Dolly Schwajda: Rákóczi tér – Szent Orsolya Schiller: Ármány és szerelem – Millerné Molnár: Liliom – Muskátné Molnár: Az üvegcipő – Roticsné Schwajda: Ballada a 301-es parcella bolondjáról – A bolond anyja Szilágyi Andor: A rettenetes anya – Mamaka Uhry: Miss Daisy Daisy – Werthan Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül – Mina néni Füst Milán: Máli néni – Novák Amál Brecht: Jó embert keresünk – Szőnyegkereskedőné Coburn: Kopogós römi – Fonsia Dorsey Csehov: Ivanov – Avdotya Nazarovna Csehov: Ványa bácsi – Vojnyickaja Shakespeare: Athéni Timon – Szenátor Darvasi László: Störr kapitány – Néni Csehov: Három nővér – Anfisza Verebes István: Várva Molnár Ferenc: Riviera – Öreg hölgy Iszaak Babel: Alkony – Ben Zeharje rabbi FILM: Kontakt (rend: Szőke András Gábor, Csillag Tamás) 2005. Mix (rend: Steven Lovy) 2004. Parkélet (rend: Esztergályos Krisztina) 2003. Vasárnapi szülők (rend: Rózsa János) Vámmentes házasság (rend: Zsombolyai János)

A blog olvasói és saját nevemben is őszinte részvétem a Művésznő Családjának.

Idézetek, szimbólumok

Talán a leghíresebb idézet ami a színházról mindenkinek az eszébe jut:

"Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő.
Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár életében."

William Shakespeare - Ahogy tetszik

Klsszikus színházi idézetek:

• A színházhoz nem kell más, mint három deszka, két színész, és egy közös szenvedély.

Lope de Vega (1562-1635)

• Nincs laposabb a színpadon az unalmas egyszínűségnél, ahol minden kék, vagy rózsaszínű, ahol minden mondat az író hangján szól, akárki is.

Beaumarchais (1732-1799): Előszó a Figaro házasságához

• A színházi kritikus kifinomult ízlése abban mutatkozik meg, ha a tetszés vagy nemtetszés esetén egyaránt tévedhetetlenül meg tudja különböztetni, mit és mennyit kell belőle a költő, mit és mennyit a színész számlájára írni.

Lessing (1729-1781): Hamburgi dramaturgia

A Színház szimbóluma, a siró és a nevető arc:

Thália Színház következő bemutató

2011. április 01 / Arizona Stúdió

Edward Albee: Peter és Jerry

Rendező: Vidnyánszky Attila

Szereplők: Rudolf Péter, Nagy - Kálózy Eszter

(A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Thália Színház közös előadása)

2011. május vége / Arizona Stúdió

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Rendező: Dömötör András

(Thália Színház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának közös előadása)

Thália Színház

Érdekességek a múltból:

A színház címén, a Nagymező utca 22-24-ben korábban ezek a színházak voltak:

·         Jardin d' Hiver - Télikert (1913 - 1920)

·         Renassiance Színház (1920 - 1926)

·         Radius Filmszínház (1926 - 1944)

·         Vígszínház (1945 - 1949)

·         Ifjúsági Színház (1949 - 1954)

·         Petőfi Színház, az ifjúság színháza (1954 - 1960)

·         Petőfi Színház (1960 - 1964)

·         Nemzeti Színház (1964 - 1966)

·         Fővárosi Operettszínház (1966 - 1971)

·         Thália Színház (1971 - 1991)

·         Arizona Színház (1991 - 1993)

·         Művész Színház (1993 - 1995)

·         Thália Színház (1995 -

1913-ban Jardin d'Hiver Télikert néven nyílt meg az első mulató ezen a helyen. A félemeleten berendezett télikert után kapta a nevét. Az Erzsébet királyné útján 1908. június 1-je óta működő Jardin de Paris-val mulatóval Goór Lajosné, született Wabitsch Lujza vezette. 1920-tól több színház, több néven kapta meg az épületet. Majd a Thália Színház társulata a Paulay Ede utcából 1971-ben a Nagymező utcai színházba átmenetileg beköltözött 1991-ig. Majd Arizona, Művész és 1995-tól is Thália lett a neve.

Jelenlegi vezetés:

Kolosi Tamásné, Zimányi Zsófia - Igazgató

Szemánné Horváth Brigitta - Gazdasági igazgató

Német Tibor - Műszaki igazgató

Cím:

1065 Budapest, Nagymező utca22-24.

Nézőtér:

Vígszínház következő bemutató

Szereposztás

Rómeó	Varju Kálmán
Júlia	Bata Éva
Dada, Júlia dajkája; Lady Montague	Börcsök Enikő
Herceg; Mercutio	Gyuriska János
Capulet, veronai családfő; János barát	Dengyel Iván
Lady Capulet	Pápai Erika
	Hullan Zsuzsa
Montague, veronai családfő; Patikus	Vallai Péter
Benvolio; Lőrinc barát	Mészáros Máté
Tybalt, Lady Capulet unokaöccse	Molnár Áron
Paris, a herceg rokona	Rétfalvi Tamás e. h.
Gergő, Capuleték embere	Géczi Zoltán
Sanyi, Capuleték embere	Juhász István
Laca, Capuleték embere	Czapkó Antal
Ábrahám, Montague-ék embere	Lábodi Ádám e. h.
Baltazár, Montague-ék embere	Kelemen Zsolt

Stáb

Díszlet-jelmez: KENTAUR

Dramaturg: KOVÁCS KRISZTA

Zene: PRESSER GÁBOR

Mozgás: DUDA ÉVA

Kép: KAMONDI ZOLTÁN

Világítástervező: CSONTOS BALÁZS

Szcenika: KRISZTIÁNI ISTVÁN

Súgó: GÁL TÜNDE

Ügyelő: WIESMEYER ERIK, KUTI LÁSZLÓ

A rendező munkatársai: VÁRNAI ILDIKÓ, RUJSZ EDIT

Rendező: ESZENYI ENIKŐ

A mű általános ismertetése

Shakespeare egyik első remekműve a világirodalom legcsodálatosabb szerelmi története, melyben két ártatlan fiatal gyönyörű szerelme áldozatul esik apáik bűneinek, a generációk óta tartó családi gyűlöletnek és politikai megosztottságnak. Rómeó és Júlia dacolva minden előítélettel tisztán és szabadon akar szeretni. De a természet törvényeinél erősebbnek bizonyul a politika, a szerelemnél tartósabb lesz a gyűlölet. A Vígszínház legendás előadásai közé tartozik az 1963-as Várkonyi Zoltán rendezés, amelyben Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva játszotta Rómeót és Júliát. De minden generációnak, minden korszaknak megvan a saját Rómeó és Júliája, hisz ez az örökérvényű tragikus mese más szemmel, más fénytörésben, mindig új arcát mutatja nekünk. A Vígszínház ezzel a bemutatóval új előadással gazdagítja nagysikerű Shakespeare-sorozatát.

Vígszínház

Érdekességek a múltból:

1896-ban, amikor a színházat megalapították, egy év alatt készült el az épület. A Faludi család finanszírozta a színházépítését. A bécsi Fellner és Helmer Iroda tervezte. Ditrói Mór – színész, rendező, színházigazgató, volt a Vígszínház első igazgatója. A megnyitón Bisson, Alexandre „Monsieur le directeur” - „Az államtitkár úr” című darabját adták. 1967-ben a Vígszínház 560 férőhellyel megnyitotta kamaraszínházát, a Pesti Színházat. A Vígszínház három játszóhelyén esténként 1700 néző foglal, foglalhat helyet és ez a tavalyi évadban több mint 350.000 látogatót jelentett.

A színáz most

Jelenlegi színházi vezetés:

Eszenyi Enikő - igazgató

Csóti József - gazdasági igazgató

Magyar Péter - produkciós igazgató

Marton László – főrendező

Cím:

1137 Budapest, Szent István körút 14.

A nézőtér:

Magyar Színházak

Blogomban szeretném bemutatni a magyarországi színházakat.
Első alkalommal kedvenc színházamat szeretném bemutatni, a Vígszínházat.